A boldogságot az izzadtság illatával terjeszthetjük?

A pszichológiai kutatásokkal foglalkozó Psychologial Science magaznban megjelent cikk szerint testünk kémiai anyagokat, úgynevezett kemojeleket termel, amelyek alapján mások izzadtságunk illatából meg tudják állapítani, boldogok vagyunk-e. 

A hollandiai Utrecht egyetem professzora, Gün Semin szerint ezek a kemojelek “tartalmazzák az érzelmi állapotot. Ez azt engedi következtetni, hogy ha valaki boldog, az megfertőzi állapotával a környezetében tartózkodókat. Ilyen módon a boldogság okozta izzadás olyan, mint a mosoly – fertőző.”

A kutatók szerint régebbi vizsgálatokkal megállapították, hogy az izzadtságban található kémiai összetevők a negatív érzelmeket tartalmazó anyagokat tartalmaznak, amelyekből környezetünk észlelheti érzelmeinket. Azt azonban eddig nagyon kis mértékben vizsgálták csak, ez mennyire igaz a pozitív érzelmek esetében. 

Gün Semin és csapata tizenkét férfi részvételével végeztek kísérletet, akik egyike sem dohányzott, nem szenvedtek semmilyen pszichológiai problémától, és nem álltak gyógyszeres kezelés alatt. 

A résztvevőknek egy videot kellett megnézniük, amely félelmet, örömöt, vagy semleges érzést váltott ki. Emellett kínai írásjeleket is meg kellett vizsgálniuk, és megállapítani, szerintük mennyire kellemesek vagy kellemetlenek azok. Ez a feladat a belső érzelmeik vizsgálatát célozta meg. 

A video megnézése előtt megmosott, száraz hónaljukra nedvszívó tapaszt helyeztek, amelyet a feladatok elvégzése során viseltek. A feladatok után a tapaszokat felcimkézett üvegcsékbe helyezték. 

A tanulmány alatt a résztvevőket arra kérték, ne fogyasszanak alkoholt, ne egyenek erős vagy túlzottan illatos ételeket, és ne végezzenek testmozgást, valamint ne éljenek szexuális életet. 

Az első analízis alapján a csoport úgy vélte, a videok hatással voltak a résztvevők érzelmi állapotára, a félelmet kiváltó videot megnézők között például jellemzőek voltak a negatív érzelmek. 

A kutatás eredményei szerint a pozitív és a negatív érzelmeket is közvetíthetik a testszagok

Ezután a kutatócsoport 36 nőt kért fel arra, vegyenek részt a tanulmányban, a résztvevők egyike sem szenvedett pszichológiai problémáktól, légzési gondoktól, vagy bármi egyéb betegségtől. 

A nőket arra kérték, bekötött szemmel szagolják meg a férfiak izzadtság mintáit, amelyeket a különféle érzelmek átélése során gyűjtöttek be. Eközben a kutatók a nők arckifejezését figyelve megállapították, bennük milyen érzéseket váltanak ki az illatok. 

A kutatók azért nőket kértek fel erre a feladatra, mert szaglásuk érzékenyebb a férfiakénál, valamint nagyobb finomsággal ki tudják fejezni érzelmeiket. 

Amikor a nők a félelem okozta mintát szagolták meg, megnövekedett az arcuk középső izmainak aktivitása, amelyet a félelemmel hoznak összefüggésbe. 

A boldogság okozta minta szaglása közben olyan arcizom aktivitást mértek a nőknél, amelyet a boldogság okozta arckifejezéseknél figyelhetünk meg. Ráadásul feladatok elvégzése során azok a nők, akik az öröm okozta mintát vizsgálták meg, az örömmel hozták összefüggésbe a feladatot is. 

Amikor azonban a kínai írásjelekről kellett megállapítaniuk, milyen érzélmeket váltanak ki, nem hatott megoldásaikra az illatminta, amit előtte megszagoltak. 

A kutatás eredményeiről a kutatócsoport az alábbiakat mondta: 

“Megfigyeltük, hogy az öröm okozta kemojeleket tartalmazó testszag boldog arckifejezést váltott ki a második csoportból a feladatmegoldás során. Eredményeink azt sugallják, hogy nem csak a negatív, de a pozitív érzelmek is továbbíthatóak testszaggal.”

Gün Semin szerint ebből nagyban profitálhatnak az illatanyagokkal dolgozó iparágak, hiszen az, hogy a boldogság természetes módon átadható másoknak, “igen erős reklámpotenciállal rendelkezik”.