A hagymában sok a kvercetin nevű növényi festékanyag, és a legtöbb emberi vizsgálat ezt mérte. Egy német vizsgálatban a hagymahéjból készült kvercetines kapszula a magas vérnyomású résztvevőknél átlagosan 3,6 Hgmm-rel csökkentette a 24 órás szisztolés vérnyomást, a teljes csoportban viszont nem hatott. Magát a hagymateát nem vizsgálták. A haj és a csont kérdésében kevés adat van, a rák elleni védelemre nincs bizonyíték. Gyomorégésre hajlamos embereknél a nyers hagyma ronthatja a panaszt.
3. oldal: Koleszterin, testsúly és rák
Egy nyolchetes vizsgálatban 54 túlsúlyos vagy elhízott, policisztás petefészek-szindrómás nő naponta kétszer 40-60 gramm vagy kétszer 10-15 gramm nyers vöröshagymát evett. Mindkét csoportban csökkent az összkoleszterin és az LDL-koleszterin, az éhgyomri vércukor és a triglicerid nem változott. Mivel a kontrollcsoport is evett hagymát, a hagyma hatását nem lehet tisztán elkülöníteni.
Egy 12 hetes vizsgálatban 70 túlsúlyos felnőtt gőzölt hagymából készült kapszulát vagy placebót szedett. A kapszulás csoportban kisebb lett a testzsír aránya és mennyisége. Ez egy konkrét termék vizsgálata volt, nem a konyhai hagymáé.
A rák elleni védelemre nincs bizonyíték. Egy 2011-es metaanalízis, főleg eset-kontroll vizsgálatok alapján, a sok hagymafélét evőknél ritkábbnak találta a gyomorrákot, de a szerzők is jelezték, hogy más tényezők torzíthatják az eredményt. A vastagbélrákra a hosszú követéses vizsgálatok nem mutattak összefüggést. Egy 2022-es összefoglaló 22 vizsgálat alapján összességében sem talált kapcsolatot a hagymafélék fogyasztása és a rák kockázata között.
Ebben a sorozatban a fokhagymáról és az almaecetről is összeszedtük, mit mértek a vizsgálatok.
drtihanyi
dr. Tihanyi László